Táplálkozáspiramis 

A már iskolában is tanított, és mindenki által jól ismert ábra. Azonban sokunknak még sem egyértelmű. A legalsó sorban a legnagyobb mennyiségben fogyaszthatók, míg a legfelsőben a leginkább kerülendők helyezkednek el. Értelemszerűen a szintek közötti sorok, nagyságnak megfelelően értelmezendők. Alul tehát a gabonaalapú, komplex szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek lesznek. Fontos, hogy ez alatt teljes értékű gabonákat, magas rost tartalmú élelmiszereket értjük. Emellett a hüvelyesek és a rizs is ide sorolható. 

Feljebb haladva a gyümölcsök, zöldségek következnek, melyeket naponta legalább 3x kellene fogyasztanunk, leginkább nyers formában. Zöldségekből többet és egésznap, míg gyümölcsökből a magas cukor-, és szénhidráttartalom miatt óvatosabban és a nap első felében együnk. 

A következő szintre két élelmiszercsoportot sorolnék. Az egyik a tejtermékek (sajtok, túró, joghurt kefir) figyelve a zsírtartalomra. Magas a fehérje és ásványianyag tartalmuk., ahogyan a másik csoportnak is amibe a húsok (baromfi, marha, hal, alacsony zsírtartalmú sertésrészek) és a tojás tartozik. Nyilván, aki valamilyen oknál fogva ezeket az élelmiszereket kivonta táplálkozásából, annak más táplálékokkal kell fedezni a megfelelő vitamin-, és tápanyagmennyiséget. 

És végül az utolsó, amiket tényleg kerüljünk az édességek, zsírban tocsogó ételek.  

A piramisnak többféle változata ismert, és kihangsúlyoznám, hogy ez az átlag táplálkozást foglalja össze. Ugyanis más vonatkozik a gyerekekre, más az idősekre, szintén más a sportolókra, és más-más minden emberre.  

Makrotápanyagok, azaz zsírok, szénhidrátok, fehérjék. 

Csak nagy vonalakban szeretném ismertetni ezek szerepét étrendünkben.  

Zsírok 

A zsírok fontos szerepet töltenek be szervezetünk működésében, egészségünk megőrzésében. Elengedhetetlen a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához. A zsírszövet fontos energia tartalék, jó hőszigetelő és mechanikai védőszerepet is betölt szerveinket körülvéve. 

Szénhidrátok 

Szervezetünk fő energiaszolgáltatói. Felhasználása igen nagy mértékben történik, az ember energiafogyasztásának kb. 50%-a származik ezek elégetéséből. Viszont bizonyos mennyiség után szervezetünk nem fogja tudni hasznosítani, így az raktározódni fog zsír formájában. 

Csoportosításuk többféleképpen működik, a legfontosabb azonban talán a felszívódási sebességük szerinti. Vannak lassan és gyorsan felszívódók. Vegyes táplálkozás esetén mind a két típusra szüksége van a szervezetnek, azonban az nem mindegy mikor fogyasztjuk őket. Edzés, fizikai aktivitás után érdemes a gyorsan felszívódók közül választani, hogy energia raktárainkat feltöltsük, ám a nap többi szakaszában inkább a lassú felszívódásúakat részesítsük előnyben. 

Fehérjék 

A fehérjék sejtek, szövetek alkotóelemei, ezért is nagyon fontos az emberi szervezet számára. Ezek aminosavakból épülnek fel, aminek egy részét szervezetünk is elő tudja állítani, de van amit csak táplálkozással tudunk felvenni. Sokaknak probléma, hogy mégis mennyi fehérjét fogyasszon. Itt is, ahol a többi tápanyagnál -mindenki máshogy működik, mindenkinek más a szervezete-, tehát mindenkinek más mennyiség lesz elegendő. Stresszes időszakban, tömegnöveléskor vagy gyakoribb edzések esetén is több fehérjére van szükségünk, azonban a túlzott fehérje fogyasztás sem egészséges. Dehidratáció, kalcium veszteség, de akár máj-, és vese működési zavarok is felléphetnek. 

Manapság már nagyon sok kalkulátor, vagy átlag képlet létezik ezek mennyiségének kiszámítására. Kezdetben irányt mutathatnak, de a változást figyelve előbb-utóbb mindenképp változtatnunk kell rajtuk, úgy ahogyan nekünk szükséges. 

Ezek olyan tények, melyek általánosak mégis nagyon fontosak. Zsírra, szénhidrátra és fehérjére is ugyan úgy szükségünk van. A koplalás, és megvonásos diéták nem hogy nem segítik, de negatív irányba terelik egészségünket. Legközelebb a vitaminok, ásványi anyagok, illetve különböző táplálékkiegészítők szerepére fogok kitérni.

Anett :)